Page 2 of 3

Collectorism Vintage Börze

Ha egy börze iránt 3907 ember érdeklődik, akkor menj el te is, főleg ha benne akarsz lenni a tévében. A Collectorism Vintage Börze előtt végül nem állt a Blaháig a sor, de több száz ember jött össze a Dob utcában, hogy eladja a saját, vagy megvegye mások régi cuccait, mindezt a Petőfi tévé kamerája előtt. Continue reading

Székesfehérvári Collectorism Börze

Tökéletes időzítéssel, 13 perccel a kezdés előtt álltunk meg a Fejér Megyei Levéltár kapuja előtt, ahol ekkor már ketten is lemezekkel teli dobozokat próbáltak kezdetleges gépek segítségével az objektumba. Gyakorlatilag minden készen állt, hogy megnyissuk első nem fővárosi börzénket Székesfehérváron, amikor megérkezett egy teljesen narancssárga hajú ember, és haja színére rácáfolva Zöldként mutatkozott be. Mármint hogy ez a neve: Zöld. Continue reading

Több acél erősebb ország!

Konecsni György, magyar Kossuth-díjas festő, grafikus, bélyegtervező, egyetemi oktató, 1908-ban született Kiskunmajsán, ahol jelenleg kulturális központ viseli a nevét. Bár a Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán Rudnay Gyula tanítványa volt 1927–1931 között, később elsősorban grafikusként dolgozott, főleg plakátterveket készített. Politikai magatartásáért 1932-ben bebörtönözték. Continue reading

Szeptemberi Geek Börze

A szeptember 23-ai vasárnapon ismét a geekeknek rendezett képregény/LEGO- és figurabörzének adott otthont az Ellátóház.

A leglelkesebb apa-fia páros már nyitásra megérkezett és próbálják meggyőzni a kiszemelt árust, hogy ők bizony akár a dobozokból is kipakolnak, csak hadd kezdjék el a kutatást Continue reading

Transformers – Universal Dominator Unicorn

A Takara Tomy/Hasbro történetének legjobb Transformers játéka volt ez, mind kidolgozottság, mint szórakoztatóérték tekintetében. Legjobb, de nem tökéletes, egyesek ugyanis nem találták elég izgalmasnak a színsémát, ami pedig tökéletesen megegyezett a filmben használttal. Mások az összeszerelés hiányosságait rótták fel, de alapjában véve 2010-ben ez volt „a” Transformers, ami ráadásul Japánon kívül alig terjedt el, mert szállítási problémák miatt sokéig hiába várták az európai vagy amerikai megrendelők. Continue reading

Gyűjthető kártyák és egyéb lapos dolgok börzéje

„Kasper Schmeichel van? Nem, nem Leicester City-s, hanem dán válogatottas, az kellene.”

Eladó Kasper Schmeichel kártyája végül senkinek sincs, az egyik srác viszont már megvette az interneten Németországból a számozott Dolberg-et, aki szintén dán, viszont Ajax játékos, neki pedig az a kedvenc csapata. A Collectorism kártyabörze labdarúgás központú, bár feltűntek kosárlabdás kártyák is, főleg a már visszavonult NBA sztárok fotóival, de egyébként foci van és sok gyerek. Egy egészen fiatal srác, aki egyedül jött és hozta el a gyűjteményét, végül a legtehetségesebb eladónak bizonyul, akit néha a felnőttek is körbeállnak, amikor egy-egy kártyáról mesél.

Continue reading

King Crimson ‎– Starless And Bible Black – vinyl

A progresszív rock kifejezés hallatán általában arra gondolunk, hogy a zenekar, amelyik nem tudott slágert írni jelző jobban írná le a lényeget, azonban a King Crimson esetében nem ez a helyzet. Sokkal inkább arról van szó, hogy a kritikusok nem akarták leírni sorban a jazz, heavy metal, noise, folk, hard rock, free jazz, improvizáció és folyamatzene szavakat, ezért megelégedtek a meglehetősen üres progresszív rockkal. Mindazonáltal a King Crimson zenéje kétségtelenül progresszív és rock, csak ezen kívül még rengeteg minden más is, de aki egyszer is hallotta őket, az pontosan tudja, miről beszélünk.

A Starless And Bible Black 1974-ben jelent meg.

Jamie Muir (experimentális ütőhangszer-kezelő) 1973-ban lelépett a zenekarból, ami így kvartettként folytatta tovább, azaz Robert Fripp örök gitáros (még most is tolja az 1946-ban született brit zseni), Bill Bruford dobos, David Cross mindenes, aki a hegedűtől kezdve zongorán át a konnektorig mindenen játszott a lemezen, és persze John Wetton basszista és énekes.

Európában koncerteztek, és stúdió albumot akartak csinálni, de végül egy furcsa mutáns készült el, amin leginkább koncertrészletek vannak, néha összekeverve stúdiófelvételekkel, néha stúdióban felvett számok koncertrészletekkel, néha meg fogalmunk sincs, hogy mit keretek össze mivel, de baromi jól szól. Zürich, Amszterdam és Glasgow atmoszférája hallgató a lemezen, ami – ahogy a King Crimson összes felvétele – nagyon bejött a kritikusoknak, de a közönségből csak az igazán vájtfülüek és a sznobok lelkesedtek érte, ahogy az már lenni szokott a nehezen besorolható, rendkívül nehezen táncolható és rádióban gyakorlatilag lejátszhatatlan zenék esetében.

A King Crimson Starless And Bible Black lemeze tényleg nem az a slágerkosár, amit az ember fél füllel hallgat a 4-6-os villamoson két elrontott életpillanat között, hogy megpihenjen, de nem is japán emberevő noisehardcore, azaz mostani aggyal és hallókészülékkel kifejezetten megszelídült, tulajdonképpen bonyolult, de élvezhető kísérleti rockzene, ami néha nagyon elmegy erre vagy arra, de akár terhes nők is hallgathatják.

A japán noisehardcore-t nem véletlenül említettem, mert Merzbow, az autista zajművész, és az Acid Mother Temple zenekar is megtalálta magának ezt a lemezt, de még Sei Shoujo, a Starless 21st Century Nymphomaniacs című – minden bizonnyal tanulságos és élvezetes – videojáték alkotója is innen nyúlta az elnevezést, mivel nagy rajongója volt az együttesnek.

A King Crimson máig létezik, Robert Fripp, a dorseti gitáros az egyetlen állandó tag, pontosabban Robert Fripp a King Crimson, aki elképesztő gitártechnikájával mindig is meghatározta a hangzást. Jimi Hendrixnek a hangszer testrésze volt, tulajdonképpen énekelt, amikor gitározott, John Frusciante pedig egy tökéletesen csiszolt, de néha túl szimmetrikus gyémánt. Robert Fripp játékából az érződik, hogy gyűlöli a hangszert, gyilkolja, kínozza, játéka inkább emlékeztet egy tökéletesen felépített katonai beavatkozásra, mint rockzenére.

Sohasem fog King Crimson szólni a liftekben.

Azonban… és itt mély levegőt veszünk, nehogy túltoljuk a megilletődöttséget… szóval… Robert Fripp írta a Windows Vista szignálját és összes effektjét. Mindenki követ el hibákat. Emlékezzünk inkább erre a lemezre, majd, ha emlékezni kell.

King Crimson ‎– Starless And Bible Black

  1. március

Nagy-Britanniában az Island Records, Az Egyesült Államokban az Atlantic Records adta ki, az első nyomás jelenleg 40-60 000 forint körül szerezhető be, de nemrég megjelent 200 grammos vinylen, 6 000 forintért már a tietek lehet, hacsak nem elégszetek meg a CD-vel.

Ez a tárgy megtalálható a collectorism.com oldalon az alábbi linkre kattintva: King Crimson ‎– Starless And Bible Black – vinyl

Szeptemberi Rock/Metal/Underground Börze

A metál nem pop, ez a börze pedig nem az a börze volt, ahol nem hangzik el már tizenegy óra után pár perccel, hogy na, akkor iszom valamit. A korán fröccsöző lány végül összebarátkozott az egyik árussal és egy hosszú beszélgetés után kevésbé ismert zenekarok kazettáival távozott. A Collectorism Rock/metal/underground börzén az volt az embernek az érzése, hogy itt mindenki ismeri egymást, a végére valószínűleg így is lett, fogyott a sör, az egyik pedig eladó hosszú percekig mesélte, hogy beleszerezett egy fiatal, orrkarikás lányba, pedig nem is vett tőle semmit. Continue reading

Ez aztán az erő! – Hulkbuster

A lezúzhatatlan Hulk lezúzására készült fegyverek, páncélok és mentális kalapácsok közül kétségtelenül a Hulkbuster a leglátványosabb darab, amit Tony Stark, a Marvel univerzum filantróp zsenije és aranyifjúja készített, pontosan abból a célból, hogy legyőzze a legyőzhetetlen Hulkot. Continue reading

Szeptemberi LEGO Börze

Pár éve egy házibuliban LEGO-ztunk. Akkor még meglepett, hogy milyen őszintén háborodtam fel, amikor az unokatestvérem szétszedte a komoly munkával összerakott autómat, de most már értem, hogy miért szánja a vasárnapja nagy részét több mint száz felnőtt ember egy LEGO börzére. Continue reading

« Older posts Newer posts »

© 2018 Collectorism

Theme by Anders NorenUp ↑